Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Film a valóságshowokról - Truman Show

2011.11.17

Jó reggelt! És ha már nem találkoznánk: Jó napot, Jó estét és Jó éjszakát!

l_120382_82efdb46.jpg 

The Truman Show

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 103 perc, 1998

rendező: Peter Weir
forgatókönyvíró: Andrew Niccol
zeneszerző: Burkhart von Dallwitz
operatőr: Peter Biziou
producer: Scott Rudin, Adam Schroeder, Edward S. Feldman
látványtervező: Dennis Gassner
vágó: William M. Anderson, Lee Smith

szereplő(k):
Jim Carrey (Truman Burbank)
Laura Linney (Meryl)
Holland Taylor (Angela Burbank, Truman anyja)
Noah Emmerich (Marlon)
Ed Harris (Christof)
Natascha McElhone (Lauren Garland)
Brian Delate (Kirk Burbank, Truman apja)

Truman Burbank (Jim Carrey) nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező (Ed Harris) ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

 

 

the_truman_show_1.png

 

Annak idején eléggé felemás véleménnyen voltam Peter Weirről. Persze összességében nagyon is jó rendezőnek tartottam olyan filmek után mint A kis szemtanú és a Félelem nélkül, de például a mindenki álatal egekbe emelt Gallipoli számomra nem jelentett maradandó élményt - hasonlóképpen A veszélyes élet éve sem. A Truman Showra úgy mentem el a moziba, hogy sejtettem, jó filmet fogok látni, de nem voltak túl nagy elvárásaim. Annál hatalmasabb élménnyel távoztam a vetítés után. Azóta ezt a filmet legalább 20-szor láttam, és a mai napig a kedvenceim közé sorolom.
Truman Burbank (Jim Carrey) egy szigetre épült Seaheaven nevű csendes kisvárosban tengeti napról napra ismétlődő, kihívásoktól és változásoktól mentes életét. Egészen addíg, míg véletlen események sorozata felébreszti benne a gyanút, hogy tökéletes kis mintavilága pusztán álca, ő pedig egy a nap 24 órájában élőben sugárzott show főszereplője, barátai, szomszédai, sőt legközelebbi családtagjai is színészek, akiknek szerepjátszásuk mellett az ő kordában tartása, és befolyásolása is feladatuk. Mikor gyanúja beigazolódik, Truman elhatározza, hogy megkísérel kitörni ebből az ál-valóságból.

 

truman1_1024x768.jpg


Peter Weir fantasztikusan érzett rá a történetben rejlő páratlan lehetőségekre. A humor és a dráma sok más esetben rendkívül nehezen megtartható egyensúlya végig, rendületelenül fennál, és ahelyett, hogy gyengítenék, erősítik egymás hatását. Ez persze nagyban köszönhető a Truman karakterenék, aki tulajdonképpen az aranyszívű, de kissé együgyű ember archetipusa, aki a legképtelenebb helyzetekre is képes humorral reagálni. A figura szerethetőségét épp ez a humorérzéke és a spontaneitása segíti elő leginkább. Legkésőbb abban a jelenetben, amelyben reggel játszik a tükör előtt, mindenki a szívébe zárja.
A film egyébként is zseniális, és gyönyörű jelenetek sorozata. Az egyik legemlékezetesebb, amikor Truman igen mély és őszinte beszélgetést folytat legjobb barátjával, Marlonnal (Noah Emmerich), akinek szavait azonban a show mindenható vezetője, Christoph (Ed Harris) súgja a Holdnak álcázott irányítóközpontból.
Vagy például rendkívül multaságos és ötletes az, ahogy Truman távozását a szigetről a legelképesztőbb módszerekkel próbálják megakadályozni. A humor és a dráma mellett az emberi jelző illik talán legjobban a filmre. Rengeteg jelenet mélyen megérinti a nézőt, és már az alapszituáció is érdekes és értékes témát hoz fel: egy olyan embert látunk, aki egzisztenciájának megőrzéséért (sőt: megszerzéséért) kell harcolnia.
A másik nagyon fontos karakter Truman mellett nem más, mint Christoph, a show vezetője. Weir ábrázolásában hol dacos Istenségként, hol szerető apaként bánik "teremtett gyermekével".

 

the-truman-show-jim-carrey-141571_1024_768.jpg


Az alakítások minden esetben lenyűgözőek, még az olyan kisebb szerepeket kapott színészek is, mint pl Natascha McElhone vagy Laura Linney kifogástalan munkát végeznek, Jim Carrey pedig egyenesen brillírozik. Ami Ed Harrist illeti, ő MEGINT zseniális, szerepéért MEGINT jelölték, és a díjat MEGINT másvalaki vitte haza.
E nagyszerű alakításoknak is szerepük van abban, hogy Truman és Christoph film végi első (és utolsó) beszélgetése a mozitörténelem egyik legemlékezetesebb párbeszéde - Truman távozása pedig nemkülönbenn az egyik legfrappánsabb lelépés amit láthattunk.
Mindenklépp meg kell még említeni, hogy az operatőr is remek munkát végzett, steril, tiszta képei, egyenes, sima kameravezetése nagyszerűen érzékelteti Seaheaven világának műviességét - a képek alá pedig (Phillip Glass segítségével) Burkhard Dallwitz dolgozott remek zenét.

 

 

truman-1.jpg


Sok mindenről lehetne még beszélni, kezdve a filmen végigvonuló szimbolumokkal, a remek, frappáns ötleteken és szituációkon át a show rabjaivá vált, bambaképű átlagpolgárokra való kikacsintásig, a lényeg az, hogy a Truman Show egy igazi emberi értékekkel bíró film, mely szívre, agyra, rekeszizomra egyaránt nagy hatással van - így számomra nem kevesebbet ért el, mint hogy minden idők egyik legjobb alkotásának tartsam.

Olórin kritikája a kritikustomeg.orgról

 

truman-show.png

 

the_truman_show_poster_ita_ff_by_freefresstudio.jpg